Biotechnológia: Genetikus módosítások a növényeknél - pro/kontra
Gén manipulációs technikák a növényvilágban, GMO-genetically modified organism-, GEO -genetically engineered organism- a témája az őszi előadássorozatunknak.
-Hogyan történik a gyakorlatban a génmódosítás ?
-Lehet-e más módszerekkel is ellenálló új növényfajtákat előállítani ?
-Milyen kihatása van, lehet a génmódosított növényeknek a környezetünkre, és az emberre magára ?
-Hazánk milyen trendekkel, kihívásokkal, veszélyekkel néz szembe ?
-Milyen stratégiát, koncepciót kell kidolgoznunk hosszú távon ?
-Milyen alapvető matematikai, fizikai, kémiai, biológiai, informatikai alapismeretekre van szüksége egy gimnazista diáknak, egy egyetemistának ahhoz, hogy ilyen témájú, tárgyú kutatásokra felkészüljön, esetleg életcéljául válassza e témákban való kutató-fejlesztő munkát ???
A második félév előadásai 2011. év során :
napokon lesznek megtartva.
Az első részben kb. 1 órás előadást tartanak az előadók, az azt követő második részben pedig a hallgatóság kérdéseket tehet fel az előadó(k)nak.
|
2011. szeptember 29.
csütörtök 19 óra, Vác, Piarista Gimnázium díszterme
A GMO-k szép új világa (?)
Előadó: Sági László agrármérnök/mezőgazdasági genetikus, egyetemi magántanár
Téma:Az előadó először röviden ismerteti a géntechnológia alapjait és a GM növények előállításában használatos technikákat, majd áttekinti azok eddigi és jövőben várható alkalmazásait. Ezután bemutatja a világon jelenleg termesztett GM fajtákat, végül sorra veszi a GM növények körül kialakult vita fontosabb elemeit, mérlegelve hasznosításuk kockázatait és előnyeit is.
Sági László egyetemi magántanár , 20 évet töltött a leuveni Katolikus Egyetemen tudományos kutatóként, ahol munkatársaival trópusi növények, elsősorban a banán genetikai módosításának számos módszerét dolgozta ki, és előállította a világ első genetikailag módosított (GM) banán növényeit. Ugyancsak ő tervezte és hajtotta végre munkatársaival az első nyilvános szántóföldi kísérleteket GM banánnal Costa Ricában és Ugandában. Társszerzője és –szerkesztője a 2011 márciusában megjelent magyar
GMO Fehér könyvnek (Genetikailag módosított élőlények a tények tükrében), mely letölthető a www.zoldbiotech.hu oldalon.
Kérdések és vitatémák előzetesen is felvethetők a
lacisagi@gmail.com
e-mail címen. |
2011. október 27.
csütörtök 19 óra, Vác, Piarista Gimnázium díszterme
Mi a "GÉNBANK" ? , evolúciós nemesítés, új növényfajok létrehozása nem GM módszerekkel
Előadó : Dr. Kovács Géza biológus, MTA MGKI
dr.Kovács Géza agrármérnök, genetikus szakmérnök, egyetemi doktor.Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében- Martonvásár- Génbank kurátor.
Utóbbi években fő kutatási területei:
Génbank kurátor, in situ és ex situ konzerváció, krioprezerváció, génbanki tételek agronómiai leírása és értékelése, adatbázis kezelés, genetikai tartalékok hasznosítása élelmiszer és nem élelmiszer alapanyagok előállítása céljából, biodiverzitás vizsgálatok, génbanki tételek (tájfajták lehetséges szerepe az ökológiai gazdálkodásban, organikus növénynemesítés és fajtavizsgálat, fenntartható integrált gazdaságok kialakításának feltételrendszere, célspecifikus ökológiai gazdálkodási rendszerek kialakítása. |
2011. november 17.
csütörtök 19 óra, Vác, Piarista Gimnázium díszterme
Mezőgazdasági ökotoxikológia: a vegyszeres és biotechnológiai növényvédelem ökológiai hatásai
Előadó: dr.Székács András,- Növényvédelmi Kutató Intézet
2011. december 1.
csütörtök 19 óra, Vác, Piarista Gimnázium díszterme
Újgenerációs GÉN-SZEKVENÁLÁSI technológiák
Előadók: dr.Stágel Anikó (Roche Magyarország)
és dr.Barta Endre - Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont,
Gödöllő
Az előadók a legmodernebb génszekvenálási technológiák módszereit és informatikai hátterét mutatják be.
Stágel Anikó biológus, a torinói egyetemen szerzett egyetemi doktorátust genetikus analízis témaköréből, több egyetemen oktat.
Barta Endre molekuláris biológus , a magyarországi bioinformatikus társadalom egyik legaktívabb szereplője. -http://genomika.blog.hu/ -
Az előadás első részében egy átfogó képet kapunk a génszekvenálás gyakorlatáról, a korszerű módszerekről és szükséges műszerekről illetve a méréseknél felhasznált "anyagokról".
A második rész bemutatja, hogy hogyan járultak hozzá az újgenerációs szekvenálási technológiák a molekuláris biológia forradalmához a genomikai és a funkcionális genomikai módszerek térhódításához, valamint milyen informatikai és számítógépes hátterekre építenek ezen technológiák.
|